A bejegyzett élettársi kapcsolat 2009. január 1-én fog életbe lépni a kormány tervei szerint, a családjogi törvény módosításával. Bár nyilvánvaló, hogy az új együttélési forma legfőbb jelentősége a melegek hivatalos együttélésének engedélyezése, a törvény azonban nem külön a melegeknek engedélyezi az élettársi kapcsolat hivatalossá tételét, hanem bármely nagykorú magyar állampolgárnak.

A házasság mellett ezzel egy új hivatalos együttélési forma jelenik meg. Ezért kell 2009-ig várni a bevezetésével is, mivel az új jogszabály életbe léptetése mintegy 120 másik törvény módosítását igényli. Ezek közül több jogszabály-módosítás - elsősorban nemzetbiztonsági, vagy választójogi vonatkozásúak - kétharmados többséget igényel. Emellett új anyakönyvezési protokollra, formanyomtatványokra, a kapcsolattal járó szociális juttatások és egyéb jogosítványok rendszerének kiépítésére is szükség van.

Mennyivel kevesebb, mint a házasság?

A bejegyzett élettársi kapcsolat lényege a házasságénál kisebb számú, de ahhoz hasonló jogok és kötelezettségek elnyerése a kapcsolat regisztráltatása által. A bejegyzett élettársi közösségben élők anyakönyvvezető előtt regisztrálják magukat, és hasonló közjegyzői aktussal tudják megszüntetni a kapcsolatukat.

A vagyonra vonatkozó jogok ugyanazok lesznek, mint a házasságban. Köthető vagyoni szerződés, vagy a vagyonközösség lép életbe a felek között. A kapcsolat felbontásakor, vita esetén vagyonelosztási per dönt a vitás javakról. Az eddig meglehetősen korlátozott öröklési jogok is a házassággal járó öröklési renddel válnak egyenlővé.

Mindezek mellett a bejegyzett kapcsolatban élők más hozzátartozói jogosítványokat is kapnak. Ilyen például orvosi ellátás esetén a hozzátartozó informálódási joga a beteg állapotáról, mely egyszerű élettársaknak eddig nem adatott meg.

A házasságtól való alapvető eltérés, hogy élettársi kapcsolatot csak 18 éven felüliek köthetnek, szemben a 18 év alatt engedéllyel köthető házassággal. Szintén jelentős, hogy egymás nevei viselhetők, viszont a "-né" formula nem használható. Talán a legfontosabb különbség, hogy gyereket közösen nem fogadhatnak örökbe a bejegyzett párok. A gyerekszülés, -nevelés, és az ehhez tartozó jogok, kötelezettségek és juttatások, például a GYES, vagy a GYED ugyanakkor a házassággal megegyező módon illetik meg az együtt élőket.

Egymillióan élettársi kapcsolatban

Magyarországon a gyerekekkel együtt mintegy egymillió hetero- vagy homoszexuális ember él élettársi kapcsolatban. Az Alkotmánybíróság korábban már határozott róla, de idén októberben ismét megerősítette, hogy a házasság csak férfi és nő között létesíthető kapcsolat. Azonban már 1995-ben kimondták azt is, hogy az azonos neműeknek is alkotmányos joga az együttélés.

Az SZDSZ hosszú ideig kampányolt a melegházasság érdekében, azonban ezt még a koalíciós partner szocialisták is csak évek múlva megvalósíthatónak tartották, ahogyan Szetey Gábor államtitkárnak az MSZP-frakció előtti október eleji fellépéséig a regisztrált élettársi kapcsolat támogatása is legfeljebb középtávú terveik közé tartozott. Ez annyiban változott, hogy a jelenlegi döntés a kormány és a szocialisták álláspontja szerint olyan kompromisszum, mely a jelenlegi politikai helyzetben kivitelezhető, és kutatások szerint a melegek több mint kilencven százaléka is támogatja, többen, mint ahányan a melegházasságot.

A meleg élettársak jogegyenlősége így nem egy külön pozitívan diszkrimináló törvény keretében valósul meg, hanem általános rendelkezések részeként, melyek nem tesznek különbséget meleg és nem meleg között. Ez a megoldás hasonló a svéd, a dán, a holland, a belga és a francia rendszerhez, mivel ezekben az országokban sem tesznek különbséget az élettársi kapcsolatok között, a benne résztvevők nemi irányultsága alapján.

Félmegoldás?

Forrás: Hírszerző